Hunyadi Mátyás Reformjai És Külpolitikája — Reformjai Archívum - Érettségi Tételek
- Reformjai Archívum - Érettségi tételek
- Hunyadi mátyás reformjai és külpolitikája
- 3.4 Hunyadiak | TÖRI MINDENKINEK
- | Oktató Lapok
- A középkor története (476--1492) | Sulinet Tudásbázis
Ezzel hazánk bekapcsolódott Európa gazdaságim politikai, szellemi vérkeringésébe. Mivel ez az útvonal elkerülte Esztergomot, István új székhelyet létesített Székesfehérvárott. Itt, a királyi központban tartották a későbbiekben az éves törvénynapot, amikor mindenki a király elé járulhatott. 1030-ban Konrád császár vezetésével német fenyegetés érte az országot. A császár vazallussá akarta tenni az országot. De a jól kiépített gyepűrendszer és a fölégetett föld taktikája által előidézett éhínség felmorzsolta és visszafordulásra késztette az ellenséges haderőt. Üldözésük során István Bécset is elfoglalta. Az 1031-ben megkötött magyar-német-cseh béke területi gyarapodáshoz juttatta a magyar királyságot a Lajta és a Morva folyók mentén. Trónutodlás Gondot jelentett a trónutódlás. Fia, Imre herceg meghalt, így húgának fiát, Orseolo Pétert jelölte utódjául. 1032-ben merényletet kíséreltek meg a betegeskedő király ellen. A terv nem sikerült. A király Vazult uralkodásra alkalmatlanná tette, gyermekeit pedig – Leventét, Andrást és Bélát – száműzte az országból.
Reformjai Archívum - Érettségi tételek
- Sportszelet minden 4. nyer 2021
- Vásárlás: Bogyó és Babóca finomságai (2018)
- Dr dolittle teljes film magyarul videa
Hunyadi mátyás reformjai és külpolitikája
Találatok szűrése Témakör Pedagógusoknak Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc Rendszerváltozás Magyarországon 1987-1990 Magyarok a GULAG és a GUPVI táborokban Hetedíziglen - Családtörténet A Rákóczi-szabadságharc Vörös hétköznapok Magyarországi nemzetiségek Hunyadi Mátyás Célközönség Pedagógusok 14+ évesek 13-14 évesek 9-12 évesek Tematikai egység Körülöttem a történelem Deportálások a GULAG-ra Az 1848-as forradalom céljai és eredményei A rendszerváltoztatás folyamata A rendszerváltoztatás Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc A holokauszt II. Rákóczi Ferenc és szabadságharca A tanácsköztársaság és az ellenforradalom A török hódoltság kora Magyarországon Társadalom és életmód a dualizmus korában Hunyadi Mátyás, a reneszánsz uralkodó A magyarországi nemzetiségek a 19. századtól napjainkig Feladattípus Nézz utána! Szövegértés Kvíz és online tartalmak Hangfájl meghallgatása, elemzése Képelemzés Esszé és kifejtős kérdés Projekt Érettségi témához Általános képességfejlesztés Magyarország szovjetizálása (1945-1949).
3.4 Hunyadiak | TÖRI MINDENKINEK
Ezek vezetője az esztergomi érsek volt, s testületükből alakult a királyi kápolna szervezete. Ez adminisztrációs feladatokat is ellátott. A királyi tanács a püspöki kart és az ispánokat foglalta magába. Két vezető személyisége az esztergomi érsek és az ispánok legtekintélyesebbje, a nádorispán. A királyi székhely Székesfehérvárott volt, de a király állandóan vándorolt kíséretével az országban. A földbirtokoknak 3 típusa volt: Egyházi birtokok: nem lehetett felosztani őket, elidegeníthetetlenek voltak. Világi birtokok: a külföldről érkezett lovagok és a királyhű nemzetségek kaphattak birtokot. Királyi birtokok: a legnagyobb területűek voltak a 3 típus közül. Istvánnak 2 törvénykönyve volt: Az első törvénykönyv 36 cikkelyből állt, s csak a szabadokra vonatkozik. A 2. törvénykönyv 20 cikkelye kiegészítő jellegű. A korábbi törvényeket pontosítja, ill. módosítja. A törvénykönyvek jellegüket tekintve büntető törvénykönyvek voltak. A 12. sz. -i Admonti Kódex a törvényeket két részre bontja: az első a fiához írott – királytükör – erkölcstanító könyvecskét tartalmazza (Intelmek), a második pedig a büntető rendelkezéseket.
Géza fejedelem uralkodása (972-997) Géza előtt 3 feladat állott: Békében maradni a szomszédokkal Felvenni a kereszténységet Bármilyen áron megteremteni a központi hatalmat Géza külpolitikája Következetes békepolitikát folytatott, melyet a szükségszerűség kényszerített ki. A belső harcok és a kereszténység terjesztése nem engedte meg a külső háborúkat. A béke érdekében még bizonyos határterületek feladását is vállalta. Térítő papokat és hospeseket hívott, emellett dinasztikus házasságokkal igyekezett a békét megszilárdítani (legidősebb lányát Vitéz Boleszláv lengyel uralkodóhoz adta, 2. lányát a bolgár trónörököshöz. 3. lányát a velencei dózséhoz. Fia, István II. Henrik bajor herceg húgát, Gizellát vette feleségül). Géza öccse, Mihály bolgár hercegnőt vett feleségül. A kereszténység felvétele: A kereszténység Mo. -on a 950-es években a keleti keresztény térítéssel indult hódító útjára. Gézának abban kellett döntenie, hogy melyik kereszténységet vegyük fel (a keletit vagy a nyugatit). A kalandozások kellően elhidegítették a bizánci-magyar kapcsolatokat + a Német-Római Császárság közvetlenül szomszédja lett Mo.
| Oktató Lapok
Mikor Szendrő elestével egész Szerbia az oszmánok kezére került, Ulászló király és Hunyadi 1443 őszén egy magyar–szerb–bosnyák–lengyel sereg élén hadjáratot indított Drinápoly felé. A fagyos télben, a hosszú hadjárat során Hunyadi szétverte a török sereget, bár célját, a Balkán felszabadítását nem érte el. Békét kötött a szultánnal, ennek ellenére 1444-ben a pápa biztatására keresztes hadjáratot indított. A velencei gályák, az ígéret ellenére, nem tudták megakadályozni az oszmánok átkelését. Sőt, a genovai hajósok jó pénzért át is szállították a török seregeket a Boszporuszon. Így Várnánál Hunyadinak túlerővel kellett szembenéznie, ráadásul a heves Ulászló megtámadta a janicsárokat. A király elesett és a csata is elveszett. A kalandos hazatérés után, 1446-ban a kiskorú V. László mellé Hunyadi Jánost Magyarország kormányzójává választották. 1448-ban Rigómezőnél a szervezett janicsárok legyőzték Hunyadit. 1453-ban, amikor V. László nagykorú lett, lemondott a kormányzóságról. Konstantinápoly elestének hírére a pápa újabb keresztes háborút hirdetett.
Jelenlegi hely Címlap » 9. évf » Ajánlott » 3. 4 Hunyadiak Hunyadi János Hunyadi Mátyás 3. 4 Hunyadi Mátyás reformjai és külpolitikája 1456. június 29. | III. Callixtus pápa elrendeli a "déli harangszót" Magyarország Története 13. rész - A Három Hunyadi Magyarország Története 14. rész - Mathias Rex Hagyaték - Az igazságos - Mátyás király emlékezete Hunyadi Mátyás koronázásának kérdései – Dr. Miskei Antal (EKF, egyetemi docens) előadása Bibliogrráfia Mályusz Elemér: Hunyadi Mátyás Szilágyi: A magyar Nemzet története - Mátyás jellemrajza Held József: Kormányzati szervek Mátyás udvarában Mátyás király földi paradicsomában -Sulinet A kolozsvári Mátyás szobor NEHRING, Karl: Magyarország és Európa Corvin Mátyás korában. Dinasztikus érdekek és külpolitika Fegyverek Mátyás Király korában. Gazdaság Bibliográfia: Fügedi Erik: A magyar királyság gadagsága Mátyás korában Érdekességek Meggyilkolták Mátyás királyt Bibliográfia: Csapodiné Gárdonyi Klára: Amit a Corvinákról rosszul tudunk
A középkor története (476--1492) | Sulinet Tudásbázis
-nak. Gézának tkp. -en egyetlen választási lehetősége maradt: a nyugati kereszténység felvétele. 972-ben Géza követséget küld I. Ottóhoz. Ottó Brunó püspököt küldi Mo. -ra, aki megkereszteli Gézát és fiát, Vajkot (Istvánt). Géza 973-ban követséget küld Quedlinburgba. Itt Géza újabb térítőket kapott I. Ottótól. Géza idején kezdődött a pannonhalmi apátság építése is. A térítés nem jelentette egyházszervezet kiépítését is, az csak Szent István idején történt meg. Géza belpolitikája Új fejedelmi székhelyt alakított ki Esztergomban. A központosító törekvések között létkérdés volt a katonai szervezet kiépítése: már uralkodása első felében sikerült elérnie, hogy csak ő és feltétlen hívei rendelkeztek katonai kísérettel. A hadsereg fenntartásáról belső erőforrásokból gondoskodott, a zsákmányszerző kalandozások megszűnte tehát nem gyengítette meg a fejedelmi hatalmat. A pogány nemzetség- és törzsfők helyére keresztény német lovagok kerültek a fejedelmi tanácsba. Ezek az idegen lovagok alkották a nehézfegyverzetű sereg magját.
Mátyás hatalomra jutásakor sokan abban reménykedtek, hogy az ifjabb Hunyadi folytatja apja török-ellenes politikáját. Mátyás e téren is csalódást okozott sokaknak: nem vállalkozott nagyobb támadó hadműveletre a török ellen, de mindig készen állt egy kisebb ellencsapásra. Felismerte az erőviszonyok aránytalanságát, és belátta, hogy nincs értelme tovább erőltetni a kudarcra ítélt balkáni offenzívákat. Kijelentette, hogy mindaddig békés egymás mellett élésre törekszik a Portával, amíg európai méretű katonai és pénzügyi támogatást nem kap, az ígéretekre pedig nem hagyatkozik. A Csehország elleni háborúk sorozatát az indította el, hogy a pápa eretneknek nyilvánította a huszitizmus kelyhes irányzatát, és trónbitorlónak nevezte I. (Pobjebrád) György cseh királyt. Mátyás sietve ajánlkozott egy keresztes háború vezetésére volt apósa ellen. Morvaország katolikus rendjei és Szilézia tehetős német városai cseh királlyá választották Mátyást, ám a cseh országgyűlés IV. Kázmér lengyel király fiát, Ulászlót (a későbbi magyar királyt) ismerte el uralkodójának.
1471-ben egy főúri összeesküvést kellett felszámolnia, amelyet Vitéz János esztergomi érsek szervezett. Ezután inkább már a rendeket megkerülve, a kancellária segítségével kormányzott, de még modern, szakképzett és fizetett tisztviselők nélkül. E. Kovács Péter: Hétköznapi élet Mátyás király korában, Corvina, 2011 Dupcsik Csaba–Repárszky lldikó: Élő történelem II., Műszaki Kiadó, 2011 Draskóczy István: Hunyadi Mátyás élete és uralkodása, História, 2008/10
A pesti forradalom eseményei, az áprilisi törvények. A rendszerváltozás főbb eseményei. A szabadságharc főbb katonai és politikai eseményei. A holokauszt Magyarországon. A Rákóczi-szabadságharc okai, főbb eseményei és eredményei. Az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság. Nemzetiségek Magyarországon. Hunyadi Mátyás reformjai és külpolitikája. A Rákóczi-szabadságharc okai, főbb eseményei és eredményei.