A 40-75 éves cukorbetegeknek, akiknél az LDL-C szint nem magasabb, mint 70 mg/dl, elég csak a közepes intenzitású sztatin terápia, de ha egyéb rizikófaktorok is megtalálhatók, és az érintett elmúlt 50 éves, akkor magas intenzitású terápia ajánlott. Vagyis a koleszterinszinttől, az érszűkület meglététől, az életmódtól és egyéb rizikófaktorok jelenlététől függően kell függővé tenni a gyógyszeres koleszterincsökkentés lehetőségét, az egyéni toleranciát és kiegészítő terápiás lehetőségeket figyelembe véve. Mi a helyzet az egészségesekkel, akiknél csak enyhén emelkedett a szint? Sokakban felmerül a kérdés, mit kell tenniük az egyébként egészséges személyeknek, akiknek enyhén magasabb a koleszterinszintje, de nem tartoznak a fenti kategóriákba. Ez az az eset, amikor döntő szerepe van az orvos-beteg kapcsolatnak. - Az irányelv lényegében megegyezik az Európai Kardiológus Társaság állásfoglalásával - hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. - A gyakorlatban az enyhén emelkedett koleszterinszint esetén elsősorban meg kell határozni a páciens rizikóját, tekintetbe véve többek közt a nemet, az életkort, a családi anamnézist, a dohányzást, a testsúly, a BMI-t, a vérnyomást, és persze magát a koleszterinszintet, stb.
A probléma ritka ugyan, de valós, s a főorvos tapasztalatai szerint az sem segít, ha másik fajta gyógyszert próbálnak ki. Az ilyen betegek számára rendelkezésre áll egy olyan készítmény, amely gátolja, hogy a koleszterin a bélrendszeren keresztül újra felszívódjon a szervezetbe. – Mindezen túl az utóbbi évek kutatásai egy teljesen új irányt is megnyitottak – veti fel dr. – Az új készítmény az LDL receptorokat célozza meg. Kéthetente adandó injekcióról van szó, ami sajnos még nagyon drága, s csak teljes térítés ellenében vásárolható meg. A tabletták ellen fellépők azt is gyakorta hangoztatják, hogy az emberek "módszeres gyilkolását" a gyógyszergyárak profitéhsége hajtja. Nem kétséges, hogy minden vállalkozás haszonnal akar működni, ám esetünkben ez pont nem a koleszterin-csökkentőkből származik. Havi adagjuk ugyanis pár száz forint. Jók és rosszak Koleszterint a szervezet minden sejtje képes előállítani, legnagyobb mértékben a máj. Két fő fajtája létezik, HDL, vagyis "védő" koleszterin, valamint az LDL, vagyis a "rossz" koleszterin.
Hirdetés Mi alapján választ gyógyszert az orvos? Sztatinok. Szerzett vagy veleszületett magas koleszterin (LDL-C) esetén elsősorban sztatinkezelés javasolt a legmagasabb tolerált dózisban. A kezelés fő célja a kardiovaszkuláris betegségek (trombózis, infarktus) megelőzése. Érelmeszesedés (arteriosclerozis) eseten a betegség progressziójának lassítása miatt, illetve további plakkok kialakulásának megelőzésére adják a készítményt. A kezdő dózis megválasztásánál figyelembe kell venni a kezdő koleszterinszintet, illetve hogy milyen rizikócsoportba tartozik a beteg. A dózis emelésével a mellékhatások előfordulása is gyakoribb. Bővebben A koleszterinszint csökkentése sztatinokkal Fibrátok. A laboreltérések közül leginkább a magas triglicerid (vérzsír) esetén a fibrátokat alkalmazzuk. A fibrátok (mely többféle hatóanyagot foglal magába) tehát elsősorban nem a koleszterinszintre hatnak, hanem a triglicerid szintet csökkentik. Ezetimib. Ez a hatóanyag gátolja a koleszterin felszívódását. Általában a sztatinokal kombinálva alkalmazzák, ezért fordulhat elő, hogy orvosa többféle koleszterincsökkentőt is felír Önnek.
Üdvözlettel: Dr. Vaskó Péter Végtelenül kedves, türelmes Végtelenül kedves, türelmes és nagy szakmai tudással rendelkező orvos. Fontos volt számomra, hogy mint beteg tisztában legyek (számomra is érthetően) betegségemmel, a további kezelések, lehetőségek tükrében. További vélemények
A koleszterinszint-csökkentés az infarktus elkerülésének szükséges, de nem elégséges feltétele. Emellett döntő szerepet játszik a helyes életmód. – A Japánhoz közeli Okinava szigetén például az emberek nagy része több mint száz évig él, ráadásul igen jó életminőségben. Keveset esznek, minimális zsiradékot fogyasztanak, továbbá egész életükben mozognak, s nyugalomban telnek a napjaik. Ez volna a "recept", ami náluk kétségkívül bevált – állapítja meg a főorvos. – Más tanulmányok viszont azt taglalják, hogy diétával csak minimálisan befolyásolható a koleszterinszint, s az egész felhajtás az élelmiszerlobbi műve… – Az igaz, hogy önmagában az egészséges étkezés nem rendezi a koleszterinszintet, viszont mozgással párosulva olyan élettani hatásokkal bír, amelyek a koleszterinszinttől függetlenül is csökkentik a keringési betegségek kockázatát. A koleszterinszint ugyanis csak egy a kilenc leggyakoribb rizikófaktor közül, amelyek közt ott szerepel a hasi típusú elhízás, a dohányzás, a stressz, a magas vérnyomás, továbbá a mozgásszegény életmód is.
Amennyiben mind a kilenc tényezőn sikerül jó irányba változtatni, kilencven százalékban előzhető meg a szív érrendszeri események ismételt előfordulása. – Arról is sokat hallani, hogy az infarktus alapvetően gyulladásos eredetű kór… – Ez így ebben a formában nem igaz. Az infarktus hátterében az esetek döntő hányadában a szív koszorúér-rendszerének valamely pontján bekövetkező plakkrepedés áll, amely nyomán vérrög képződik, ami elzáródást okoz, megszüntetve az adott szívizom-terület vérellátását. A fenti folyamat oki háttere, tehát hogy mi indítja be, még nem teljesen feltárt. Bekövetkezhet úgy is, hogy a páciensnél alig lelhetők fel a klasszikus rizikófaktorok, például az érelmeszesedés nem okoz érdemi átmérőcsökkenést az érben. A rizikófaktorok közül manapság a stressz szerepe egyre inkább előtérbe kerül. Hatására ugyanis olyan kémiai változások következnek be a szervezetben, amelyek érfal-sérüléshez vezethetnek. Márpedig leggyakrabban éppen ez az infarktus kiindulópontja. – A koleszterinszint-csökkentők ellenzői mivel indokolják álláspontjukat?
Csökkentsük a koleszterinszintet növényi táplálékkal! Koleszterin csak az állati és emberi szervezetben fordul elő, a növényekben a sejtmembránok fluiditását biztosító szerepet a szterinek töltik be. Évtizedek óta ismert, hogy elegendő mennyiségű szterin bevitele a koleszterinszint csökkenéséhez vezet. A szterinek elsősorban zöldségekben, gyümölcsökben, búzacsírában, lenmagban, dióban, mogyoróban, napraforgó-, szója-, repce- és szezámolajban találhatók. Mérsékelt koleszterinszint-csökkentő hatást mutattak ki fokhagyma, vörös rizs és szója fogyasztása esetén is. Válasszunk fitoszterollal dúsított élelmiszereket! A növényekben található, a koleszterinszintet kedvezően befolyásoló tápanyagokat összefoglaló néven fitoszteroloknak nevezzük. Mivel a fitoszterolok aránya kevesek étrendjében éri el a koleszterinszint-csökkentéshez szükséges mennyiséget, egyre több ételt (joghurtot, salátaöntetet, italokat, tejet, margarint, gabonatermékeket) dúsítanak velük. Akinek magas a koleszterinszintje, érdemes ilyen termékeket vagy koncentrátumokat választania.
A legismertebb koleszterinszint csökkentők a sztatinok, amelyek működéséről, optimális szedési idejéről és esetleges mellékhatásainak kiküszöböléséről dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa beszélt. 1. Így működik a koleszterincsökkentő A legelterjedtebb koleszterinszint csökkentők a sztatinok, amelyek csökkentik a vérben az LDL-koleszterin (az ún. "rossz" koleszterin) szintjét, ezáltal közvetve redukálják a szív-érrendszeri betegségek kockázatát is. Számos sztatin típusú gyógyszer elérhető, amelyek működése bizonyos mértékig különböző, éppen ezért fontos a receptírás előtti alapos kivizsgálás. A sztatinok működésének alapja, hogy blokkolják egy, a májban termelődő enzim működését, ami koleszterint "gyárt", így megakadályozzák az erekben, jórészt koleszterinből felépülő plakkok kialakulását. Ismeretes, hogy a koleszterineknek van egy másik típusa is, a HDL, vagyis a "jó koleszterin", ami viszont hasznos, ugyanis - bonyolult folyamatok eredményeként – segít megszabadulni az LDL-től.
- Erre a kérdésre egy adott személy esetében csak az orvos adhatja meg a választ. Amikor dönteni kell a koleszterincsökkentő típusáról és dózisáról, olyan tényezőket veszünk figyelembe, mint az aktuális koleszterinszint, meglévő betegségek (nem csak szív-érrendszeri eredetűek), a családban esetleg halmozódó kardiovaszkuláris betegségek, meglévő rizikófaktorok és már szedett gyógyszerek. Léteznek bizonyos "célértékek", tehát más a célérték egy egyébként egészséges, csak magas koleszterinszinttel élő, más egy szívinfarktuson átesett, vagy egy igen nagy rizikóval rendelkező polymorbid betegnél. Természetesen a nagyobb rizikónak kitett páciensek esetében magasabb dózisú vagy hosszabb hatású koleszterincsökkentők elrendelése az indokolt – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. 4. Meddig kell szedni a koleszterincsökkentőt? A koleszterincsökkentőket alapvetően folyamatosan kell szedni. Számos esetben bebizonyosodott, hogy akik az orvosi javallattól függetlenül abbahagyták a szedést, hamarosan újra emelkedett értékeket láthattak a laborleletben.