Mi Az Oka A Szédülésnek
Forrás:
Mi okozhat szédülést? - HáziPatika
A szédülés típusai A szédülés tarthat rövid ideig, bár ilyenkor időről időre visszatérhet, súlyosabb esetekben – több más tünet mellett – hányás és hányinger, ájulásérzet, általános elbizonytalanodás is kísérheti. Nagyon gyakran a hirtelen vérnyomásesés vagy -emelkedés, a vércukorszint ingadozása, sőt az olyan gyakori betegség, mint a vérszegénység is járhat bizonytalanságérzettel, ájulásközeli érzéssel. Ugyancsak váratlan szédülést, helyváltoztatási elbizonytalanodást válthat ki a belső fül gyulladása. A tünet mindaddig előjöhet, amíg az akut állapot fennáll, viszont akár olyan heves is lehet, hogy hányinger, hányás is kísérheti, és a beteg akár napokig ágynyugalomra kényszerülhet. Az úgynevezett Meniére-betegség okozta fél, egy órán át tartó szédülést nagy mennyiségű folyadék felgyülemlése idézi elő a belső fülben. A szédüléshez füldugulás, az ezzel járó tompa hallás, illetve fülzúgás vagy fülcsengés is társulhat. Szintén a fülben, nevezetesen a hallóidegen keresendő elváltozás, egy jóindulatú daganat (az akusztikus neurinóma) is felelős lehet az idült szédülésért, és az azt kísérő egyensúlyvesztésért, halláscsökkenésért, fülzúgásért (is).
#fül-orr-gégészeti betegségek #szédülés #BPPV #hányinger 2021. 05. 26. A szédülés számos betegség tünete lehet, gyakran vérnyomás, szív- és érrendszeri panaszok okozzák, de szorongással is összefügghet. Szakértőnk segítségével most a szédülés főbb fül-orr-gégészeti vonatkozásait vesszük sorra. A szédülés kialakulása Anélkül, hogy az emberi fül anatómiáját részletesen taglalnánk, a szédülés okainak megértéséhez fontos, hogy ismerjünk néhány részletet felépítésével és funkcióival kapcsolatban – magyarázza dr. Augusztinovicz Mónika fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ orvosa. A hallás mellett a fül másik fontos feladata az egyensúly-érzékelés. A külső fültől befelé haladva, a dohhártya mögött a középfülben találjuk a hallócsontokat, melyek alakjuk után kapták a kalapács, üllő és kengyel neveket. A belső fül két fő része: a csigának nevezett hallószerv és a félkörös ívjáratokat tartalmazó labirintus: az egyensúlyszerv. Vérnyomás, szív- és érrendszeri panaszok is okozhatnak szédülést. Fertőzések, gyulladások A téli időszakban gyakori meghűléses, influenzás panaszok szövődménye a középfül gyulladása.
- Forog velem a világ? Mi állhat a szédülés hátterében? - Victofon
- Nehezen alszik el a baba
- A kutya és a hasmenés: hogyan kezeljük, mit tehetünk? - Betegség, gyógyítás
A szédülésről röviden A szédülés mindig egy tünet, ezért ki kell deríteni, hogy milyen betegség áll annak hátterében. Orvosi szempontból megközelítve egy olyan állapotról van szó, melynek során a beteg teste és a körülötte lévő tér egymáshoz viszonyított helyzetének érzete megváltozik. A laikus beteg akár több olyan állapotot is szédülésként azonosít, ami nem kifejezetten ebbe a kategóriába tartozik. A páciens kikérdezésével a szakorvos feladata az, hogy megállapítsa, milyen típusú szédülésről van szó, ebből ugyanis következtetni lehet, hogy milyen típusú betegséggel állunk szemben. A legjellemzőbb a forgó jellegű szédülés, ami tipikusan neurológiai jellegű problémára utal. A másik típus jelentkezésekor olyan bizonytalanságérzés lép fel a betegnél, ami az ittas állapothoz és az ahhoz társuló bizonytalan járáshoz hasonlítható. A szédülés előfordulása Nincs olyan ember, aki ne szédült volna már életében, mivel azonban ezt a tünetet számtalan betegség és állapot előidézheti, ezért a kiváltó októl nagy mértékben függ magának a szédülésnek a gyakorisága is.
A testpozíciótól függő szédülésre különböző speciális tornagyakorlatokat szoktak javasolni. A nyaki gerinc és az itteni izmoknál fellépő panaszok esetében fizioterápia és reumatológiai kezelés vezethet eredményre. A szív- és érrendszeri problémákból adódó szédülés kardiológiai jellegű kezelést igényel (pl. megfelelő szintű vérnyomás beállítása), míg ha a kiváltó ok például agydaganat, akkor annak kezelését kell mielőbb elkezdeni. A gyógyulási esélyek is minden esetben a kiváltó betegség kezelhetőségétől, gyógyulásától függ. A megelőzésnél az egyetlen megoldást az nyújtja, ha azokat a betegségeket előzzük meg, amelyek kiváltják a szédülést.
Ez okozhat szédüléses epizódokat és a fülek csengését (fülzúgás) és hallás csökkenést. Általában a 40-60 éves korosztályt érinti. A labitintitis az egyensúly szerv gyulladásos megbetegedése, általában fertőzés okozza. Szédülést okozhat még: influenza, a belső fül bakteriális fertőzése, cholesteatoma a fülben, amely a középfülben levő bőrnövekedés, gyakori középfülgyulladások, fertőzések következtében alakulhat ki. Károsítja a középfület és a hallást. otosclerosis, keringési problémák: magas, vagy alacsony vérnyomás. Központi idegrendszer eredetű szédülés, agytörzs, vagy kisagyi elváltozások: agyvérzés fejsérülés (pl: baleset következtében) migrén sclerosis multiplex Parkinson-kór agyi erek bevérzése (agyi infarktus) vestibularis schwannoma - az egyensúly szerv jóindulatú elváltozása a gerinc, a nyaki és a háti csigolyák megbetegedése, reumatikus elváltozások stroke Amennyiben hosszan tartó, periodikusan, vagy alkalmanként jelentkező szédülést, emellett halláscsökkenést is tapasztal, feltétlenül keresse fel fül-orr- gégész, audiológus szakorvosát.