A Helsinki Bizottság hat jeles írót (Cserna-Szabó Andrást, Darvasi Lászlót, Erdős Virágot, Grecsó Krisztiánt, Parti Nagy Lajost, Térey Jánost) arra kért föl, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének a civil szervezet számára különösen becses cikkeire írjanak verset, novellát, irodalmi szöveget. Ezeket a 25 éves egyesület születésnapi ünnepségén adták elő Keszég László rendezésében. Közreműködött: az Amoeba zenekar, Rezes Judit, Keresztény Tamás, Kiss Diána Magdolna és Szilágyi Kata. Az est Kornis Mihály felolvasásával indult. Az elkészült művek közül Erdős Virág verse, Parti Nagy Lajos írása, Darvasi László novellája és Térey János strófákba tördelt rövidprózája után Cserna-Szabó András elbeszélését adjuk közre, amit a 2. cikk inspirált az élethez való jogról. A törvény védi mindenkinek az élethez való jogát. Senkit nem lehet életétől szándékosan megfosztani, kivéve, ha ez halálbüntetést kiszabó bírói ítélet végrehajtása útján történik, amennyiben a törvény a bűncselekményre ezt a büntetést állapította meg.
Fotó: Arcanum/Film Színház Muzsika Nyár, Balaton, pofonok. Idén 40 éve, hogy a magyar tengernél forgatták a Pogány Madonna című első verekedős Bujtor-filmet. Az Újságmúzeum 20 pontban hajt fejet a ma már legendás film készítői előtt. 1. A film társrendezője Mészáros Gyula volt, aki kevésbé került előtértbe. Mészáros 1928-ban született és még ma is él, 92 esztendős. Ugyancsak 92 éves a film operatőre, Hildebrand István. 2. A Pogány Madonna bemutatása után a Tihanyi Apátság múzeumában szinte mindenki a Pogány Madonna szobrát akarta megnézni. A teremőrök nem győzték elmagyarázni, hogy ilyen szobruk nincs. Később aztán odakerült. Ötvös Csöpi akcióban, avagy magasan szállnak a rosszfiúk Fotó: Arcanum/Tükör 3. A rendező és a főszereplő is Bujtor István volt, akinek kiválóan állt a szerep. Fiatal korában utánpótlás-válogatott kosárlabdázó volt, felnőttként pedig rendszeresen teniszezett. Nagy szerelme volt a vitorlázás. Kiváló hajós vált belőle, összesen hatszor nyert magyar bajnokságot, a Rabonbán fedélzetén ötször.
Ez a végrendelet a magyarországi Anjouk tekintetében a korábbi szerződéshez képest András herceg mellett I. Károly egyetlen fiára, az időközben Luxemburgi Margittal már eljegyzett, illetve 1345-ben – kevesebb, mint egy hónappal András herceg halálát megelőzően – házasságot kötött Lajosra szűkítette a lehetséges trónutódlók körét. Bölcs Róbert végrendeletét azonban – miként apjáét, Sánta Károlyét – pápai jóváhagyás nem követte, így a magyarországi Anjouk – miként azt 1348-ban VI. Kelemen pápa (1342–1352) maga is elismerte – jogszerűen formálhattak igényt a nápolyi trónra apjuk elsőszülöttsége, de az 1333-ban megkötött házassági szerződés okán is.
Nincs okunk kételkedni abban, hogy e fájdalom őszinte volt, s híven tükrözte az egykorú közvélemény érzelmeit. Amikor hétszáz éve, 1301. január 14-én III. András király (1290–1301) meghalt, az Árpádok éppen háromszáz éve ültek a magyar trónon. Bár ezen időszak alatt a dinasztia tagjainak a koronáért vívott harcai éppen nem mentek ritkaságszámba, azt soha, senki nem kérdőjelezte meg, hogy a királynak a honfoglaló Árpádtól leszármazó uralkodócsalád férfitagjai közül kell kikerülnie. Érthető tehát a "zavar" és "megrendülés", ami az utolsó Árpád, III. András halálát követte. De vajon valóban III. András halálával ért-e véget az Árpád-ház története? (... ) A kérdésre nem adható minden kétséget kizáró válasz, abban kellene ugyanis állást foglalnunk, hogy III. András valóban törvényes származású unokája volt-e II. András királynak, vagy sem. A kérdés már a középkorban is felmerült, a magyar krónikák egy egész fejezetet szenteltek András származása tisztázásának, mégpedig az alábbi módon: "S most lássuk ennek az András hercegnek a származását és eredetét, hogy milyen okból vált érdemessé Magyarország koronájának elnyerésére.
Szóval már a felütés megadja a sorozat alaphangulatát, hisz a Privát kopó -ban végig keverednek a drámai és a humoros elemek. Simon egyébként azért jött, hogy átvegye apai örökségét, egy magánnyomozó irodát. A cégnek még csak a nevét - Simon és fia - sem kell megváltoztatnia, hisz rég nem látott kiskamasz fia, Marci (Szabó Dani) is csatlakozik hozzá a nyomozásokban. Munkáját segíti még a rendőri kötelékben dolgozó Rózner százados (Verebes István) és régi haverja, Bandi (Cserhalmi György). A hatrészes szériában kisebb-nagyobb szerepekben olyan neves színészek tűnnek még fel, mint Eszenyi Enikő, Kováts Adél, Hollósi Frigyes, Tordy Géza, Csákányi László, Gábor Miklós vagy Mensáros László. A sorozatot íróként és rendezőként a Szurdi testvérpár, Miklós és András jegyzi, akik olyan produkciók indulásánál bábáskodtak, mint a Linda, az Angyalbőrben vagy az első magyar szitkom, a Família Kft. "Ez úgy történt, hogy én kitaláltam ezt, hogy legyen. Felhívtam a Szurdi Miklós rendező barátomat, hogy csináljunk egy olyan filmet, amelyben én egy nyomozószerű embert alakítok.
A Túsztörténet 1989-ben bemutatott egész estés magyar film egy olyan bűntényről, amire korábban még Magyarországon nem volt példa. A mű a rendszerváltás évében készült, ám a valós események jó pár évvel korábban, pontosan 1973 januárjában történtek. Ok- okozat A túszejtők egy fiatal testvérpár a 18 éves Pintye András és a 17 éves Pintye László voltak, akik 1973. január 7. és január 12. között 20 lányt ejtettek túszul a Geisler Eta Leánykollégiumban Balassagyarmaton. A foglyul ejtés ötlete, azonban az idősebbik fiú, András fejében fogalmazódott meg először, miután meglehetősen balhésan élt. Utált tanulni, így bizonyítványt sem szerzett, elküldték a munkahelyéről, ahol segédmunkásként dolgozott. Ha pénzt kapott a szüleitől (kb. 500 forint), azt is hamar elszórta. Ekkor döntött úgy az apja, hogy katonai sorozásra küldi. A fiatal fiú ezt tudván rendkívül bosszús lett, így elhatározta, hogy megpróbál disszidálni és ebbe belerángatta az öccsét is. A legnagyobb fricska ebben a történetben pedig az, hogy a fiúk apja elit, magas beosztású párttitkár volt.
Életének 75. évében hosszú betegség után budapesti otthonában elhunyt Andy Vajna, a magyar és a nemzetközi filmipar meghatározó alakja, filmproducer, nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos - közölte a Magyar Nemzeti Filmalap vasárnap az MTI-vel. Andy Vajna életpályája meglehetősen kalandos volt. 1956-ban, családjával együtt hagyta el Magyarországot, előbb Kaliforniában telepedtek le, majd Hongkongban volt fodrász és parókakészítő, aztán mozik működtetésével és filmforgalmazással is foglalkozott, ami annyira sikeres volt, hogy inkább átnyergelt erre az iparágra. 1976-ban Mario Kassarral közösen megalapította a Carolco Pictures nevű céget, ami elég hamar befutott, ennek köszönhetjük például a Rambo-filmeket, de az Angyalszív című Robert De Niro-thrillert vagy a Jákob lajtorjája című remek filmet is. Vajna 1989-ben társára, a libanoni Mario Kassarra hagyta a Carolcót, aki 1996-ra csődbe is vitte a nagy múltú vállalkozást. A következő lépés a Cinergi Pictures volt, amivel a Walt Disney-vel is gyártott közös filmeket, és olyan produkciók fűződtek a nevéhez, mint a Menekülés a győzelembe, a Vörös zsaru, Az emlékmás, az Air America, a Tombstone, a Die Hard 3, Dredd bíró, az Evita, a Terminátor 3 és a Terminátor: Megváltás, illetve a Terminátor – Sarah Connor krónikái c. tévésorozat.
2020. feb 3. 4:10 Andorai Péter a Nemzet Színésze volt, sikeres pályát futott be /Fotó: Pozsonyi Zita Budapest — Gyászol a színésztársadalom és a közönség: elhunyt Andorai Péter (†71) Kossuth-díjas művész, a Nemzet Színésze. Az utóbbi időben megromlott fizikai állapota miatt már nem vállalt szerepeket, gerincproblémákkal küzdött, ám a család tájékoztatása szerint rövid, súlyos betegség után hunyt el szombatra virradóan. Kiemelkedő alakja volt a filmes és színházi életnek, nem akadt rendező, aki ne szeretett volna dolgozni vele, és bár jó ideje betegeskedett, nem feledkeztek meg róla. Több szereppel keresték az utóbbi időben, de nem vállalt már munkát. Volt felesége, Ábrahám Edit (63) és gyermekük, ifjabb Andorai Péter (36) gyakran látogatta. – Hatalmas fájdalom Péter halála az egész családnak, most még nem tudok bővebben nyilatkozni, hiszen nagyon rövid idő telt el – mondta röviden lapunknak Ábrahám Edit. Korábbi felesége, Ábrahám Edit és fiuk, Péter gyászolja az elhunyt színészt / Fotó: RAS-Archív Gyermeke, a szintén színész Péter legnehezebb napjait éli át.
A történettudomány többségi álláspontja szerint III. András 1301. január 14-én bekövetkezett hirtelen halálával halt ki az Árpád-ház férfiága. Azok a vélekedések, amely szerint nem András, hanem elődje, IV. (Kun) László tekinthető az utolsó valódi Árpád-házból származó magyar királynak, egészen a 13. századig nyúlnak vissza. Bársonyfüggöny mögött szőtt királyi pletykák A korabeli udvari pletykák szerint az 1265-ben született és a nagy múltú, velencei Morosini családban felnevelkedett későbbi magyar uralkodó, András herceg nem az Árpád-házi királyok vérvonalából származott. A történelmi mendemondák az Aranybullát kiadó lovagkirály, II. András (uralkodott 1177 és 1235 között) életének utolsó hónapjaira vezethetők vissza. IV. (Kun) László és Rudolf a drünkruti csata után. László nehéz örökséget hagyott III. Andrásra Forrás: Fj Mol A Szentföldre keresztes hadjáratot is vezető király harmadik felesége, Estei Beatrix a személyét körüllengő ellenséges hangulat elől nem sokkal azelőtt, hogy férje 1235. szeptember 21-én örökre lehunyta volna szemét, Itáliába menekült.