Rögtön le kell szögezni, hogy az új elmélet képviselői nem a Homo sapiens afrikai eredetét kérdőjelezik meg, hanem csak azt állítják, hogy a Homo nemzetség (köztük a mai ember közvetlen elődjének tekintett Homo erectus) nem Afrikában, hanem Eurázsiában fejlődött ki. Szerintük a Homo erectus Ázsiából vándorolt aztán Afrikába, ahol kifejlődött belőle a Homo sapiens. Ezt elsősorban két leletre alapozzák: a máig nagy vitát kavaró indonéziai hobbit, azaz floresi ember ( Homo floresiensis) és a grúziai dmanisii ember maradványaira. Az Australopithecus a hobbit közvetlen őse? A hobbit - a taungi gyermekhez hasonlóan - felfedezése óta viták kereszttüzében áll. Ezen nem lehet csodálkozni, hiszen a 18 000 éves maradványok egyetlen mai emberi evolúciós elméletbe sem illeszthetők bele. Többen - köztük Robert Martin a chicagói Field Múzeum kutatója - azt vallják, hogy az alig 1 méter magas emberkék valamilyen betegségben szenvedhettek. Ez megmagyarázná többek közt, hogy miért volt olyan kicsi az agytérfogatuk (420 köbcentiméter, nagyjából egyharmada a mai emberekének).
Az viszont szinte biztos, hogy egyre több érdekes, esetleg az emberi törzsfejlődést részben átíró leletre számíthatunk erről a kontinensről is, lásd például a gyenyiszovai embert.
2011-ben azonban váratlan fordulat következett be. A grúziai lelőhelyen folytatott további ásatások folyamán olyan bizonyítékra bukkantak, amely azt támasztja alá, hogy a helyszínt először legalább 1, 85 millió éve foglalták el a Homininák, azaz lényegében ugyanakkor, amikor a Homo erectus megjelent Kelet-Afrikában. A felfedezés nyomán David Lordkipanidze, a tbiliszii Grúz Nemzeti Múzeum kutatója új elmélettel állt elő. Szerinte elképzelhető, hogy a Homo erectus Eurázsiában fejlődött ki, egy olyan, Afrikát elhagyó Australopithecus ból, amely nagyjából 2 millió éve vándorolt ki Eurázsiába. A grúziai dmanisii ember Forrás: Wikimedia Commons A vita valószínűleg még évtizedekig nem fog eldőlni - akárcsak a taungi gyerek esetében -, hacsak nem kerül elő valamilyen perdöntő bizonyíték. Ennek azonban sajnos kevés az esélye. Egyrészt az eurázsiai klíma sokkal kevésbé felelt meg az ősmaradványok konzerválódásához, mint a kelet-afrikai. Másrészt az eurázsiai antropológiai feltárások még gyerekcipőben járnak az afrikaiakhoz képest.
Afrikából való kivándorlás, majd visszatérés? Az eurázsiai fejlődést megkérdőjelezők legfőbb ütőkártyája, hogy szerintük semmilyen lelet nem támasztja alá ezt az elképzelést. Ez azonban nem teljesen igaz. 1991-ben egy középkori grúz városban, Dmanisiben folytatott ásatások során előkerült néhány ősi Hominina -maradvány. Ezek eddig a legidősebb, 1, 77 millió éves emberős-maradványok, amelyeket Afrikán kívül találtak. Máig tart a vita, hova illeszthetők ezek a Homininák az ember evolúciós törzsfáján, de a kutatók többsége a Homo erectus hozsorolja őket. Az emberi törzsfejlődés régi és új elmélete. Az új elmélet szerint a Homo erectus Ázsiában fejlődött ki, Afrikából kivándorolt Australopihecusokból. Innen aztán visszatért Afrikába, és a Homo sapiens az új elmélet szerint is ott alakult ki belőle Forrás: Készült a New Scientist nyomán Koruk és ősi jellegeik arra utalnak, hogy a Homo erectus faj legkorábbi tagjai közé tartoztak. Ez azt sejteti, hogy a Homo erectusok nem sokat vártak az Afrikából való kirajzásra, hiszen első ottani megjelenésüket 1, 87 millió évvel ezelőttre teszik.