A kurtizán szó inadekvát használata, pusztán mert körülbelül stimmel tartalmilag és jól hangzik, viszont elkedvetleníti az embert. Hallgatható Aztán hallgattam meg az Egyedül című számot. Ez se rossz, de miért viszketek mégis tőle, mit fejez ki ez, amit én ennyire, de ennyire nem érzek? A vers itt is olyan, hogy kettes irodalom érettségivel is lehetne hallani, ahogy az irodalomtanárok zokognak, de mégis, van benne valami, ami valóságossá teszi. Persze nem vagyok magányos nő, de mégis, magányos nők sem szoktak ennyire idegenek lenni. A túrát végül a Maradok című számmal fejeztem be, mert ez volt az, amely végképp megüzente nekem, hogy miért nem hallgatok ilyen zenét. Pontosabban azt fejezte ki, hogy miért nem hallgatok olyan zenét, amit ilyen hangulatban lévő emberek csinálnak. A magányos düh ("koncolható") El kell ismernem, hogy tanultam valamit ebből a zenéből. Azt például, hogy mi az az elidegenedés. Hogy milyen az, amikor átjön az a düh, amit az ember érez, de nem érti igazán, hogy mitől is dühös annyira.
Én is dühös lettem tőle ("lefarcolt"). De nem lett jobb. Na, az is átjön – bár mintha az alkotók szándéka ellenére –, hogy ez a düh nem vezet sehová. De nagyon fontos, hogy felismerjük, hogy rengetegen dühösek ilyesformán. És ez a düh nem építő, nem segít. Viszont azt hiszem, ez a zene és ez a szöveg sikeres, tehát megragad valamit abból, amiben most vagyunk. Vagy bizonyos generációk vannak. A nyolcvanas évek elején azt sem éreztem, amiről az EDDA énekelt, de akkor is lehetett tudni, hogy rengetegen vannak benne pont valami ilyesmiben. Viszont abban a zenében nem volt ennyi harag. Mintha most a fájdalmat inkább a harag helyettesítené. Kénytelenek leszünk több kortárs könnyűzenét hallgatni. Mondjuk, nekem már megvan a heti jegyem a Fishing on Orfű-re. Az kifejezetten haragmentes. Megosztás
Honeybeast - A legnagyobb hős - YouTube