1924-ben, a világháború utáni első olimpián a sport mellett a szellemi vetélkedés is teret kapott. Hajós építészet kategóriában - Lauber Dezsővel - közösen ezüstérmet szerzett a budapesti stadion tervével. Hajós így az egyetlen magyar, aki művészet és sport kategóriában is olimpiai érmet szerzett. Ez valószínűleg nem is fog már változni. Hajós Alfréd legismertebb sportlétesítménye a róla elnevezett, 1930-ban épólt margitszigeti uszoda. Magyarország első fedett uszodájáról visszaköszön az építész-sportoló munkássága. a Sportuszoda külső medencéjének átadása 1937-ben, forrás: Hajós Alfréd ismertségének és népszerűségének köszönhetően megúszta a II. világháború zsidóüldözéseit. A sportban és az építészetben nyújtott teljesítménye mellett kétgyermekes családapa lett belőle. Utolsó műve a kelenföldi hőerőmű művelődési otthona volt 1955-ben. Hajós Alfréd 1955. november 22-én hunyt el. Igazi példakép ő a XXI. századi emberek számára is.
Az amerikai Garrett súlydobóként versenyzett, majd Athénba érkezve kipróbálta magát a diszkoszvetésben. Annyira jó ment neki ez a sportág, hogy utolsó hajításával meg is nyerte az olimpiát. Emellett súlydobásban is ő lett az első helyezett. Az első bajnoki győzelmet az amerikai James B. Connolly szerezte meg hármasugrásban. A harvardi egyetemista fiú 13, 71 méteres eredményével nyert. A sportoló később Pulitzer-díjas író lett. Érdekes volt a tenisztorna győztese is. A turistaként Athénban tartózkodó angol Boland nem is tudott a versenyről, míg be nem nevezett. Spontaneitása ellenére egyéniben és párosban is megnyerte a tornabajnokságot. Az első modern kori olimpia legsikeresebb versenyzőjének a német birkózó, tornász és súlyemelő Carl Schumann ítélték, aki mindhárom sportban dobogóra állhatott. A magyar olimpiai válogatott Magyarország nyolc sportolójával érkezett meg Athénba. Atlétikában Dáni Nándor 800 méteren második, míg Kellner Gyula maratoni futásban harmadik lett, miután kiderült, a harmadikként célt érő görög versenyző csalt.